Bayeriáda
Köztudott, hogy enervált és dekadens korban élünk (néhány évszázada), midőn a civilizációs túlfinomultság következtében elfolyósodott agynak brutális ingerekre van szüksége, hogy legalább néhány idegsejtet tűzbe hozzon.
Baromi unalmas a tévé mostanában.
Itt volt ez a frankó háború, sajna sokat nem lehetett látni belőle, zöld fények villogtak meg ilyenek. Röhej, hogy fehérember hulláját alig mutatták – biztos cenzúrázták a CNN-t az amcsik! –, egyéb hullák meg már annyit voltak, hogy sokat. Itt egy árvíz, törzsi harc, éhínség, szárazság – ki nem unja már azt a sok barna és sárga arcot. És mondd meg, az amcsik nyertek, de nem mutatnák semmiér’, hogy köpi a golyót az M16-os. Tegnap már inkább kihoztunk valami jó kis mészárlós cuccot az intercomból.
A Terry Black már érdekesebb volt, főleg hogy az anyuka brutálpornóban utazott, de a képeken pont a lényeg nem látszik, a fickó meg nem produkálja magát eléggé, semmi buzulás, csak mondja, hogy szereti a gyereket, meg az ügyvédek dumálnak – bocs, már alszom is.
Az a király az ATV-ben, hogy van benne férfiasság meg minden, még a Feró is volt benne. Csak egyenesbe nem hozzák a pornót, mert az ORTT felhúzná a finnyás kis orrát (tudja is az a szőke kis bula, mi szolgálja a közt!). Na, nem is igen nézzük a királyit, meg a Dunát. Ki a francot érdekel a sok nagyokos duma, meg művészet! apám! kész röhej. Lefárad az agyam tőle. Viszont amit az atévések meg a pannonosok politikában csinálnak, az király – de tényleg, abban van erő, kábé annyival jobb még a Viktornál is, mint ez az Aria Giovanni a szomszéd nyanyánál.
Na most, az volt, hogy kiment a haver brunyálni, mi meg valami tuti cuccot kerestünk, de közben véletlenül rákapcsoltunk az ATV-re. Visszajön, mondja, na, ti jól beizgultatok, gyerekek. Valami jó muffra lőttetek?
Mondjuk neki, figyeld, ott a Bayer, állati hogy odamond az izéknek, rohadt komcsiknak. Figyeled, mindjárt behúz valakinek! Vazze, kurva jó ez a politika azért.
Jó, hogy van a Bayer, komolyan, az asszonynak meg a tatának persze tetszik a korona meg a többi, de mi halálra unnánk magunkat nélküle. Mindig be tud dobni valami keményet – figyelted? Komolyan mondom, nagyobbat élveztem a dumáján, mint a texasi kéjgyilkos második részén.
És figyeld meg, hogy ez érdekli a népet, de tényleg, hát közszolgálat – röhögnöm kell --, a Bayer, az igen, az tökös, az megmondja, naná, hogy arra harap a rendes magyar ember, nem a zaktuálisra meg a kurva sok betűre a népszabóban. Amikor oda írt a Bayer, azt nem olvastam volna el, tuti.
Nehogymár ne szórakoztassanak a pénzemért! Okoskodni én is tudok, örüljön a sok okostojás, meg komcsi, de tényleg, hogy nem lógnak a lámpavason. Most már más világ lesz, a Bayer lesz a megmondóember, meglátjátok. Én komolyan kinevezném a parlamentbe, lenne megint ott is valami érdekes.
Sajnos a politikai cirkusz mutatványai is porosodnak. Értő bólintással tudomásul vesszük a korrupciós ügyeket, időnk úgy sincs kibogozni a részleteket, valaki mindig lop, de hát mindenhol mindig lop valaki, még a Kohl is lopott. Egy gyújtó hangú publi még ki tudja hozni az emberből az érzést, de ha csak a híreket nézzük, a fásult arcunkról nem lehetne leolvasni, hogy politikailag kommentálnak éppen, vagy időjárást mondanak. A sport, az persze más.
Gondolkodni nem energiatakarékos dolog, gondolkodik a magyar polgár a saját dolgán eleget, de színházba azért jár, hogy ott szórakoztassák. A tévét is azért nézi, meg az újságot is azért olvassa. Egy kis üdítő izgalom, kis levezető valami, kell az ember életébe a tízórás meló után.
A politikán gondolkodni végképp fölösleges. Nagyon igaza volt a miniszterelnök úrnak, amikor azt mondta, a magyarok világképet választanak, nem politikai programot. Világképet, szép, nagy plakátokat, elérzékenyülésre, önelégültségre, büszke arroganciára és egyéb kellemes érzésekre lehetőséget adó szimbólumokat.
Aki gondolkodik, rosszul jár, mert csak arra jöhet rá, hogy nem kap elég tájékoztatást, hogy megítélje a dolgokat, csak világnézetet (vagyis propagandát) kap, hogy szeressen vagy utáljon. És ha gondolkodna mégis, a gondolataival nem megy sokra, mert olyat még nem látott a világ, hogy gondolat mozgasson tömegeket, azokat az indulat mozgatja. Aki nem tömegben közelít a politikához, azt többnyire a jól felfogott önérdek vezeti.
A mi politikusaink okosak, értik ezt. Mindenkinek azt kínálják, amire vevő: indulatot és színházat a népnek, mézesmadzagot és klientúrát a jólfelfogónak.
Nem csoda hát, hogy lassan, és biztosan, stabilizálódik a munkamegosztás. Az elegáns propaganda fennen úszó fellege eltakarja a népi szórakoztatás eme másik változatát, de szüksége van rá azért. Virul Magyarországon a politikai pornográfia, és bizony szükség van ehhez olyan profikra, mint Lovas István vagy Bayer Zsolt. Miről beszélnénk különben? A nyugdíjreform és a családpolitika bonyolult tilitolijáról? A költségvetés művészi titkairól?
A dühös lihegés mindig népszerűbb lesz, ugyanazért, amiért a szappanopera népszerűbb a dokumentumfilmnél, az akciófilm a művészfilmnél, a Szent Korona az alkotmánynál. Elég nézni és érezni, nem kell gondolkodni, márpedig ez jelentős energiamegtakarítás, tán még egy benzinár-csökkentéssel is felér.
